A bennünket körülvevő bútorok, berendezési tárgyak többségének érdekes eredete, története van. Bútorválasztás előtt izgalmas mindezeket megismerni, hogy tudatos bútorvásárlók és használók lehessünk.
Ahogy a világon bárhol, így a formatervezés világában is találkozhatunk híres magyar tervezőkkel, akik munkáikkal sokat tettek egy-egy irányzat elterjedéséért vagy extravagáns alkotásaikkal előremutató trendeket teremtettek. Breuer Marcell mindmáig méltán népszerű alkotásaival az építőművészet és a bútortervezés terein is maradandót teremtett.
Breuer Marcell (1902-1981) modernista építész és bútortervező volt, akinek épületeivel és bútoraival napjainkban is találkozhatunk. Művészeti múzeumokat, könyvtárakat, főiskolai épületeket, irodaházakat, rezidenciákat tervezett és többek között Ő tervezte azt az IBM épületet, ahol az első személyi számítógép született. Épületei külső megjelenésére a különleges formák mellett a nyers anyaghasználat jellemző, sokan emiatt brutálisnak, robosztusnak jellemezték azokat.
Weimar-ban, a Bauhaus iskola első és legfiatalabb tanulójaként, majd építészeti oktatójaként a kora ismert és elismert tervezője lett. Több csővázas bútor tervezése után született meg 1925-26-ban a Wassily szék, melynek másolatát barátjának, Kandinsky Wassily-nek készített és évekkel később az újragyártás folyamán kapta a Wassily Chair nevet. A bútor létrejöttét egy acélipari innovációnak is köszönhette, amivel varrat nélküli acélcső kapcsolatokat sikerült létrehozni. A decens megjelenést a markáns alapanyagok mellett a szögletes formák adják, melyhez némi lágyságot a hajlított bútorokra jellemző íves sarkok mutatnak. Máig népszerű ikonikus bútor, melynek különféle változatai az egész világon elérhetők.
1928-ban új tervezésével, a Cesca székkel is maradandót alkotott. Ez volt az első acélcsővázas, rattan szék típusú sorozat, mely nevében tisztelgett Breuer örökbefogadott lánya, Francesca előtt. A Modern Művészetek Múzeuma a „XX. század 10 legfontosabb székének egyike”-ként nevezte, melyet ma is három hivatalos gyártó gyárt. (Knoll, Thonet, Gavina)
Breuer Marcell később, 1936-ban Londonban megbízás alapján a csővázas székek adaptációjaként pihenőszéket tervezett rétegelt lemezből, Isokon Long Chair néven, mely szintén nagy figyelmet és népszerűséget kapott.
Amerikában töltött évei alatt a bútortervezésen túl épületek tervezésével tűnt ki. Először alkalmazta a „pillangó” formájú tetőkapcsolatokat, mely a helyiségek funkció szerinti csoportosítását is jelentette: a szárny két oldalán a közösségi és intim zónákat a középső, közlekedő zónával kötötte össze, mindezt magassági eltérésekkel hangsúlyozta. A két, később nagy népszerűségnek örvendő saját otthon után további lakóépületek, népszerű középületek tervezésével szerzett hírnevet magának, mint például a híres párizsi UNESCO épülete. Későbbi munkássága az anyaghasználat és a monumentalizmus miatt megosztó volt a kritikusai körében, de névjegye a formatervezésben és az építészetben vitathatalan.
Képek forrása a képre kattintva elérhető.
Ha tetszett az összeállítás, kövesse az oldalt Facebook-on és Instagram-on, ha pedig segítségre van szüksége otthona tervezésében, írjon az otthonlakberendezes(kukac)gmail.com e-mail címre!
Ungvári Anikó - lakberendező
